vekker újság második fej

a Wekerlei Polgári Egyesület Magazinja * 9. évfolyam 12. szám   2020. december    

        

99

Az adventi koszorúról

Az adventi koszorú az otthont és a templomot összekötő kapocs: paraliturgikus, vagyis se nem egyházi, se nem profán.

Gyertyákkal díszített koszorút legelőször Johann Hinrich Wichern (1808–1881) evangélikus lelkész készített 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fa kerékre helyezte, ezzel megalkotva az adventi koszorú ősét. 

Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták; a katolikusoknál valószínűleg csak az első világháború után jelent meg. A négy gyertya advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat jelképez: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. 

Tartalomjegyzék (katt a címekre)

Törlei Bálint Kossuth fegyvergyárosa volt.

Hangolódjunk rá a karácsonyra!

Ismerkedés az idővel II.

Kártyázzunk!

Igaz-e? (fejtörő)

KÁVÉHÁZ   és   SZALON    (?)

HUMORZSÁK

visszalépéshez kattintson mindenhol

erre  a jelre!

 

Ha a You Tube felületén megtekintett műsorok után OTT a jobb felső sarokban lévő X-re kattint, visszajut ide!

2

 

Wekerlei Wekker

Törley József (1858 – 1907)

Kossuth fegyvergyárosa volt

A legelső magyar pezsgőgyár, az 1825-ben alapított pozsonyi Hubert J.-féle üzem volt.

1835-ben az Echs és Társa pezsgőgyár Széchenyi nevű pezsgőt hozott forgalomba. A „sampányer” kifejezést maga Széchenyi István magyarította „pezsgő bor”-ra.

Bizonyos Valentin Schmierl, osztrák gyáros, aki - miután részt vett Kossuth oldalán a harcokban - nevét Törlei Bálintra magyarosította.

A követte is Kossuthot az emigrációba.

Később egyik fia, József mégis pezsgőgyárat alapíthatott Budafokon, sőt, nemesi rangot is kapott Ferenc Józseftől. Azóta írják nevüket y-nal. Ám Kossuth ide, Kossuth oda, a gaz, „burzsuj” Törley sosem került szóba.

Ezt (is) „elfelejtették” nekünk tanítani.

3                                                                                          

 

Wekerlei Wekker

 

 

 

Hangolódjunk rá

a karácsonyra!

André Rieu és zenekara lesz ebben a segítségünkre.

A Hó keringő álomszép muzsikáját a You Tube fogja idevarázsolni. illetve, ha a képre kattintunk, minket varázsol át oda.

Csak a képre kell kattintani ì

(De utána érdemes lesz

ide visszajönni!)

 

4                                                                                          

 

Wekerlei Wekker

Ismerkedés az idővel II.

Láttuk, hogy az egy napon belül eltelt idő mérésére született meg a napóra.

De mi történik, ha (pl. este) nem süt a nap? Alkalmazhatjuk a víz-, vagy a gyertyaórát is:

A vízóra, akár csak a homokóra, a lefolyás idejét mutatja. A gyertya az égés okozta fogyásával mutatja meg, hogy mennyi idő telt el a meggyújtás óta. Sőt, itt már felismerhetjük a vekker ősét is. A megfelelő helyre beszúrt csengettyű leesik, és csilingel, ha odáig leégett a gyertya.

Ezek a furfangos eszközök azonban csak az indítástól eltelt időtávot tudták mérni és mutatni.

Állandóan működő szerkezet megalkotására volt szükség. Haygens holland fizikus és matematikus felismerte az inga különleges tulajdonságát, amire óraszerkezeteket lehetett alapozni. Az ingák lengési ideje ugyanis állandó.

 

5                                                                                          

 

Wekerlei Wekker

KÁRTYÁZZUNK!

A ma ismert kártyák színeire nézve valószínű, hogy a színek háborús eredetűek.

A kör, (a szív) a bátorság jelképe. A pikk a régi lándzsa végződését ábrázolja, a káró pedig annak a gépi dárdának négyszögletes vasvége volt, amelyet hajítógépekkel dobtak az ellenségre. Végül a treff a lóherére utal, hiszen takarmány kellett a lovasságnak.

Amikor a „magyar” kártya népszerű lett hazánkban, a cenzúra nem engedett magyar hősöket nyomtatni a lapokra. Így az 1848-as szabadságharc után Tell Vilmos és társai testesíthették meg Magyarországon a szabadság hőseit.

Az alsókon és a felsőkön a Schiller által 1804-ben írt Tell Vilmos-dráma alakjai láthatók (Kuoni pásztor, Harras Rudolf, Fürst Walter, Reding Itell, Geszler Herrmann, Tell Vilmos, Rudenz Ulrich, Stüszi vadász).

 A VIII-IX. lapok a Tell Vilmos-történetet mesélik (Tell Vilmos csónakban evez, Tell Vilmos búcsúzik feleségétől és fiától, Geszler kalapja a rúdon).

Sokáig úgy hitték, hogy a magyar kártya a bécsi Piatnik kártyafestő műhelyének alkotása, ám 1973-ben megtalálták a széria ős-darabját egy angol magángyűjtőnél, ami magán viselte a feltaláló és készítő Schneider József, egy pesti kártyafestő mester nevét.

Schneider azért festette a kártya lapjaira egy svájci dráma szereplőit, mivel magyar történelmi személyiségekkel az akkori erős cenzúra nem engedte volna forgalmazni a kártyákat.

Érdekesség, hogy bár a kártyákon szereplő karakterek svájciak, Svájcban a „magyar kártya” ismeretlen.

A bús magyarok a régi osztrák himnusz, a Gotterhalte dallamára ezt énekelték: hetes, nyolcas, kilences, tízes, alsó, felső, disznó király

 

6                                                                                         

 

Igaz-e?

.1. Miért hívják a lóvontatású bérkocsit fiákernek?

Párizsban a Szent Fiacrius (a virágárusok védőszentje) nevét viselő szálloda előtt álltak legelőször ilyen bérkocsik. (Igaz, vagy nem?)

.2. Miért hívják Lacikonyhának a piaci étkezdéket?

Híres volt Róbert bácsi ingyen konyhája egykor a Kálvin téren. Ő később abbahagyta, de fia, László nyitott egy nem ingyenes, de olcsó kifőzdét. Innen terjedt el az olcsó étkezdékre a Lacikonyha név. (Igaz, vagy nem?)

.3. Ha lehet azt mondani, hogy valaki megjuhászodott, miért nem lehet azt mondani, hogy megpásztorodott?

Az Ómagyar Mária-siralomban található egy kifejezés: „Én junhunmok bel búa” azaz: a szívemnek belső búja. a „junh” a szív egykori neve. Ehhez pedig jobban hasonlít a juhász szó, mint a pásztor. Aki megjuhászodik, az tehát szívesebb, kedvesebb lesz. (Igaz, vagy nem?)

.4. Elvis Presley-re 1955-ben felfigyelt a rendőrség is. Mire kötelezték őt egy déli államban?

Arra, hogy éneklés közben nem mozoghat, mert mozgását erkölcstelennek tartották. (Igaz, vagy nem?)

.5. A francia királyi udvarban sokat adtak a cipőkre is. Miben különbözött a rangot viselők cipője másokétól?

A masni, amely a térdszalagrend előfutára volt. (Igaz, vagy nem?)

.6. Napóleon bátor ember volt. Csak egyetlen dologtól félt. Mitől?

Ailurofóbiás volt. Vagyis a macskáktól félt. (Igaz, vagy nem?)

.7. Napóleon egyszer megharapta egy kutya. Milyen alkalomból?

Nászéjszakájukon. A kutya gazdája Josephine volt, és a kutya azt hitte, hogy a császár megtámadta a gazdáját. (Igaz, vagy nem?)

.8. Régen szokás volt, hogy a fiatal férj az ölében vigye be hitvesét első alkalommal a hálószobába. Mi volt az alapja ennek a hagyománynak?

A lovagkorból maradt fent. Lényegében a lányszöktetést szimbolizálta, illetve azt jelképezte, hogy a lovag erős kézzel ad biztonságos otthont az imádott hölgynek. (Igaz, vagy nem?)

.9. Vajon volt-e fátyol a XIV. századi európai menyasszonyo-kon?

Igen, volt, de csak a romlottabbján. Abban az időben a fátyol szégyellni való kelléke volt az esküvőknek. (Igaz, vagy nem?)

.10. Vajon önözték-e egymást az emberek a középkorban?

Az ÖN szó Széchenyi István újítása a magyar beszédben. 1828-ban ő írta le előszön egy levélben, és tíz év múltán már az Akadémia szótárába is bekerült. (Igaz, vagy nem?)

. .11. Lehet kajánul nevetni. Ady „őskaján”-nak nevezte magát egyik versében. Ki volt Kaján?

Ennek a szónak több jelentését is ismeri a nyelvészet. Lehet öklelő (mint a bika), lehet fiát nem vállaló(anyajuh), és komisz (kölyök). A szó maga a bibliai Káin névből így vált közszóvá. (Igaz, vagy nem?)

.12. Ki volt Assisi János?

A későbbi szent, aki a madaraknak prédikált. A Ferenc szó csak a XII. század végén vált személynévvé, addig csak azt jelentette, hogy francia. A kis Giovanni Assisi-t azért nevezték Ferencnek is, mert édesanyja francia volt. (Igaz, vagy nem?)

.13. Szolón, az ógörög törvényhozó hogyan rendelkezett az iskolákról?

Eltörölte az oktatást, mondván, hogy a fiatalokra az építőmunkában van a legnagyobb szükség. (Igaz, vagy nem?)

.14. Hogyan határozta meg az apa-fia kapcsolatot a magyar Werbőczi híres törvénykönyve, amelyet az első magyar Alkotmánynak is szokás tekinteni?

Az atya megfeddheti a fiát, sőt, ha gaztette megkívánja, bezárhatja, sőt meg is ölheti. (Igaz, vagy nem?)

.15. Honnan ered a tatárbifsztek?

Közép-Ázsiából terjedt el, ahol a tatároknak sem idejük, sem alkalmuk nem volt arra, hogy a marhát, vagy a borjút megsüssék. (Igaz, vagy nem?)

. .16. A lányságot sehol nem büntetik (az állítólag maga is büntetés), de a házasságtörést általában igen. Hogyan rendelkezett erről a híres római jog?

Ha a feleség tudomására jutott az eset, dönthetett, hogy a kimaradt kalandot otthon bepótoltatja, vagy maga egyenlíti ki máshol a tartozást. (Igaz, vagy nem?)

.17. Más volt a helyzet, ha a férfit szarvazták fel. Ennek a szólásnak (felszarvazás) több magyarázata is van. Az egyik bizánci eredetű. Az hogyan szól?

Andronicus császár szeretőit az udvari méltóságok nejei közül válogatta. A férjet azzal kárpótolta, hogy vadászterületet adományozott neki. Az új ulajdonos a vadászati jogot azzal jelezhette, hogy kapujára egy szarvas agancsot szegezhetett. (Igaz, vagy nem?)

.18. Ha ma egy nőt bűbájosnak mondanak, az dicséretet jelent. Vajon örültek ennek a XVI. századi elődeik is?

Igen, bár akkor a „bű” előtag inkább azt jelentette, hogy butácska…  (Igaz, vagy nem?)

.19. A tallózás most válogatást jelent. Tallózunk például a hírességek nevei között. Mi ennek a szónak az eredete?

Régen a kávéházakban éhenkórászok jártak asztaltól asztalig alamizsnáért. Ezt nevezték tallózásnak. (Igaz, vagy nem?)

.20. A szecesszió szó manapság egy bizonyos stílust jelent a művészetekben. De volt egy szecessziós háború is. Mi volt ez?

Párizsban a konzervatívok minden nyilvános helyről kidobták a szecessziós bútorokat. A rendőrség többször közbelépett, de a zavargásokat hosszú hónapokig nem sikerült elnyomni. Ez volt a szecessziós háború. (Igaz, vagy nem?)

. 21. Ráday Mihály nagy sikerű műsorsorozata volt az „Unokáink sem fogják látni”. Érdekes, hogy ugyanilyen műsort nem lehetne készíteni az amerikai Star városában. Miért?

Ott ugyanis tilos középületeket bírálni. Csak magánházakat lehet. (Igaz, vagy nem?)

.22. Valaha ismert szólás volt, hogy „Megjött Antal Budáról!” Vajon mit jelenthetett?

Ezt az „Egyszer volt Budán kutyavásár” monda folytatásának tekinthetjük, mert azt jelenti, hogy dolga végezetlenül jött vissza valaki valahonnan. (Igaz, vagy nem?)

.23. A „tragédia” szó története nem is tragikus. Mai szemmel inkább komikus. Miért?

A tragédia szó kecskeéneket jelent. Az ókori görögök szüret idején Dionüszoszt, a bor és mámor istenét ünnepelték úgy, hogy szent állatának, a kecskének bőrébe bújva a férfiak úgy tettek, mintha kecskék lennének, és így énekelték a mámor istenének kalandjait. Ez volt maga a tragédia, a színjátszás alapja.  (Igaz, vagy nem?)

.24. Mi volt a büntetése annak az ógörög színésznek, aki elfeledve a pontos szöveget megcsonkította azt?

Szinpadon többé nem szólalhatott meg, legföljebb verekedéses tömegjelenetekben vehetett részt. (Igaz, vagy nem?)

.25. Az ókori olimpiai játékok legkülönösebb győzelme a Arrhachioné volt. Holta után lett győztes. Hogyan történhetett ez?

Birkózó volt, és ellenfele a szó szoros értelmében megfojtotta őt. Haláltusájában sikerült úgy megszorítania ellenfele lábújját, hogy az feladta a küzdelmet. Így őt hozták ki győztesnek. (Igaz, vagy nem?)

 

a megoldásokhoz:                                       vissza a menühöz:

 

 

7                                                                                          

 

Wekerlei Wekker

KÁVÉHÁZ

kezdés:

valamikor a

pandémia után,

DE…ä

SZALON

nyitás:

valamikor a

pandémia után,

 DE…ä

Emlékezzünk meg most, így,

a napokban elhunyt

Benkő Lászlóról

az OMEGA együttesről készített

TV műsor felidézésével!

ã KATT ARRA A FENTI FOTÓRA!

(1 órás)

 

 

Összegyűjtöttünk néhány fotót

a Szalon

közelmúltbeli eseményeiről.

 

KATT ERRE ã A FENTI FOTÓRA!

 

 

 

8

 

Wekerlei Wekker

 

 

A három majom emberi megfelelői

 

Adjad tovább a hírét, adjad tovább a címét: www.wekerleiwekker.hu

 

 

 

 

888

Az „IGAZ-E” megoldásai:

 

.1. Miért hívják a lóvontatású bérkocsit fiákernek?

Párizsban a Szent Fiacrius (a virágárusok védőszentje) nevét viselő szálloda előtt álltak legelőször ilyen bérkocsik. (Igaz)

.2. Miért hívják Lacikonyhának a piaci étkezdéket?

Híres volt Róbert bácsi ingyen konyhája egykor a Kálvin téren. Ő később abbahagyta, de fia, László nyitott egy nem ingyenes, de olcsó kifőzdét. Innen terjedt el az olcsó étkezdékre a Lacikonyha név. (Nem igaz!  II. Ulászló közismerten szegény király volt. Inasával a piaci sütödéből hozatott magának ennivalót. Ennek alapján nevezték el országszerte a sátras sütödéket lacikonyhának.)

.3. Ha lehet azt mondani, hogy valaki megjuhászodott, miért nem lehet azt mondani, hogy megpásztorodott?

Az Ómagyar Mária-siralomban található egy kifejezés: „Én junhunmok bel búa” azaz: a szívemnek belső búja. a junh a szív egykori neve. Ehhez pedig jobban hasonlít a juhász szó, mint a pásztor. Aki megjuhászodik, az tehát szívesebb, kedvesebb lesz. (Igaz)

.4. Elvis Presley-re 1955-ben felfigyelt a rendőrség is. Mire kötelezték őt egy déli államban?

Arra, hogy éneklés közben nem mozoghat, mert mozgását erkölcstelennek tartották. (Igaz)

.5. A francia királyi udvarban sokat adtak a cipőkre is. Miben különbözött a rangot viselők cipője másokétól?

A masni, amely a térdszalagrend előfutára volt. (Nem igaz! Piros volt a sarka. Más ember ilyet nem hordhatott.)

.6. Napóleon bátor ember volt. Csak egyetlen dologtól félt. Mitől?

Ailurofóbiás volt. Vagyis a macskáktól félt. (Igaz)

.7. Napóleon egyszer megharapta egy kutya. Milyen alkalomból?

Nászéjszakájukon. A kutya gazdája Josephine volt, és a kutya azt hitte, hogy a császár megtámadta a gazdáját. (Igaz.)

.8. Régen szokás volt, hogy a fiatal férj az ölében vigye be hitvesét első alkalommal a hálószobába. Mi volt az alapja ennek a hagyománynak?

A lovagkorból maradt fent. Lényegében a lányszöktetést szimbolizálta, illetve azt jelképezte, hogy a lovag erős kézzel ad biztonságos otthont az imádott hölgynek. (Nem igaz! Régen azt tartotta a babona, hogy ha az ara a küszöbön megbotlik, az rossz jel jövőjükre nézve.)

.9. Vajon volt-e fátyol a XIV. századi európai menyasszonyokon?

Igen, volt, de csak a romlottabbján. Abban az időben a fátyol szégyellni való kelléke volt az esküvőknek. (Igaz)

.10. Vajon önözték-e egymást az emberek a középkorban?

Az ÖN szó Széchenyi István újítása a magyar beszédben. 1828-ban ő írta le előszön egy levélben, és tíz év múltán már az Akadémia szótárába is bekerült. (Igaz)

 

. .11. Lehet kajánul nevetni. Ady „őskaján”-nak nevezte magát egyik versében. Ki volt Kaján?

Ennek a szónak több jelentését is ismeri a nyelvészet. Lehet öklelő (mint a bika), lehet fiát nem vállaló(anyajuh), és komisz (kölyök). A szó maga a bibliai Káin névből így vált közszóvá. (Igaz)

.12. Ki volt Assisi János?

A későbbi szent, aki a madaraknak prédikált. A Ferenc szó csak a XII. század végén vált személynévvé, addig csak azt jelentette, hogy francia. A kis Giovanni Assisi-t azért nevezték Ferencnek is, mert édesanyja francia volt. (Igaz)

.13. Szolón, az ógörög törvényhozó hogyan rendelkezett az iskolákról?

Eltörölte az oktatást, mondván, hogy a fiatalokra az építőmunkában van a legnagyobb szükség. (Nem igaz! Törvénye úgy szólt, ha az apa elmulasztotta fiát képeztetni, akkor a fiú pört indíthatott apja ellen.)

.14. Hogyan határozta meg az apa-fia kapcsolatot a magyar Werbőczi híres törvénykönyve, amelyet az első magyar Alkotmánynak is szokás tekinteni?

Az atya megfeddheti a fiát, sőt, ha gaztette megkívánja, bezárhatja, sőt meg is ölheti. (Igaz)

.15. Honnan ered a tatárbifsztek?

Közép-Ázsiából terjedt el, ahol a tatároknak sem idejük, sem alkalmuk nem volt arra, hogy a marhát, vagy a borjút megsüssék. (Nem igaz! Verne Gyula találta ki a Sztrogoff Mihályban, hogy helyi különlegességként szerepeljen. A tatárok tehát nm ismerik, hacsak nem olvasták Verne művét.)

. .16. A lányságot sehol nem büntetik (az állítólag maga is büntetés), de a házasságtörést általában igen. Hogyan rendelkezett erről a híres római jog?

Ha a feleség tudomására jutott az eset, dönthetett, hogy a kimaradt kalandot otthon bepótoltatja, vagy maga egyenlíti ki máshol a tartozást. (Nem igaz. A rómaiak nagyon szigorúan vették a házasságtörést, de ha az egy fogadóban történt, azt nem tekintették annak.)

.17. Más volt a helyzet, ha a férfit szarvazták fel. Ennek a szólásnak (felszarvazás) több magyarázata is van. Az egyik bizánci eredetű. Az hogyan szól?

Andronicus császár szeretőit az udvari méltóságok nejei közül válogatta. A férjet azzal kárpótolta, hogy vadászterületet adományozott neki. Az új ulajdonos a vadászati jogot azzal jelezhette, hogy kapujára egy szarvas agancsot szegezhetett. (Igaz)

.18. Ha ma egy nőt bűbájosnak mondanak, az dicséretet jelent. Vajon örültek ennek a XVI. századi elődeik is?

Igen, bár akkor a „bű” előtag inkább azt jelentette, hogy butácska…  (Nem igaz. Akkoriban ezzel a szóval a boszorkányokat, a varázslókat illették.)

.19. A tallózás most válogatást jelent. Tallózunk például a hírességek nevei között. Mi ennek a szónak az eredete?

Régen a kávéházakban éhenkórászok jártak asztaltól asztalig alamizsnáért. Ezt nevezték tallózásnak. (Nem igaz. A már learatott gabonaföldeken a nincstelenek összegyűjtötték az elhullott kalászokat. Ezt hívták így.)

.20. A szecesszió szó manapság egy bizonyos stílust jelent a művészetekben. De volt egy szecessziós háború is. Mi volt ez?

Párizsban a konzervatívok minden nyilvános helyről kidobták a szecessziós bútorokat. A rendőrség többször közbelépett, de a zavargásokat hosszú hónapokig nem sikerült elnyomni. Ez volt a szecessziós háború (Nem igaz! A szecesszió elszakadást jelent. Az amerikai polgárháborúnak volt ez a másik neve, mert a déli államok el akartak szakadni Északtól.)

. .21. Ráday Mihály nagy sikerű műsorsorozata volt az „Unokáink sem fogják látni”. Érdekes, hogy ugyanilyen műsort nem lehetne készíteni az amerikai Star városában. Miért?

Ott ugyanis tilos középületeket bírálni. Csak magánházakat lehet. (Igaz)

.22. Valaha ismert szólás volt, hogy „Megjött Antal Budáról!” Vajon mit jelenthetett?

Ezt az „Egyszer volt Budán kutyavásár” monda folytatásának tekinthetjük, mert azt jelenti, hogy dolga végezetlenül jött vissza valaki valahonnan. (Nem igaz!  Ezt olyan emberre mondták, aki meggyőző érvek nélkül mentegette magát, nevetséges kifogásokat hozott fel mentségére.)

.23. A „tragédia” szó története nem is tragikus. Mai szemmel inkább komikus. Miért?

A tragédia szó kecskeéneket jelent. Az ókori görögök szüret idején Dionüszoszt, a bor és mámor istenét ünnepelték úgy, hogy szent állatának, a kecskének bőrébe bújva a férfiak úgy tettek, mintha kecskék lennének, és így énekelték a mámor istenének kalandjait. Ez volt maga a tragédia, a színjátszás alapja.  (Igaz)

.24. Mi volt a büntetése annak az ógörög színésznek, aki elfeledve a pontos szöveget megcsonkította azt?

Színpadon többé nem szólalhatott meg, legföljebb verekedéses tömegjelenetekben vehetett részt. (Nem igaz. Ez isten elleni cselekedetnek számított, ezért éhhalállal büntették a színészt.)

.25. Az ókori olimpiai játékok legkülönösebb győzelme a Arrhachioné volt. Holta után lett győztes. Hogyan történhetett ez?

Birkózó volt, és ellenfele a szó szoros értelmében megfojtotta őt. Haláltusájában sikerült úgy megszorítania ellenfele lábújját, hogy az feladta a küzdelmet. Így őt hozták ki győztesnek. (Igaz)

 

 

999

 

Itt görgetéssel haladhat tovább ä

 

Ízelítő Szepesi Balázs különleges gyűjteményének kiállításából

 

 

 

***

 

A Pál utcai fiúk nyomában